Bár a felek aláírtak egy hároméves bérmegállapodást, a minimálbér jelentős emelését a jövő éven túl a kormány gazdasági előrejelzéseinek beteljesüléséhez kötötték. A kormány előrejelzései évek óta nem találkoznak a valósággal. Valójában csak annyi biztos, hogy jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum.
Elsősorban a jobb anyagi helyzetűek, a magasabb végzettségűek, a fővárosiak, a középkorúak veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat. A társadalmi törésvonal változatlannak tűnik.
A csok plusz program egyelőre kudarcos, ha a cél a gyerekvállalási kedv ösztönzése. Az volt a tavaly zárult eredeti csok is, egyik konstrukcióval sem sikerült megközelíteni a kívánatosnak tartott 2,1-es termékenységi rátát.
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
Még fokozottabban törekedni kell a békére.
A Biden-kormány által felmondott adóegyezmény újrakötése könnyebb lesz Trumppal, ezen kívül Magyarország autóexportra specializálódott uniós tagként és sebezhető feltörekvő gazdaságként csak veszíthet az új elnökön. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, Magyarország az előző Trump-cikluson sem nyert. Az EU-nak egy évre van fegyverzete gazdasági háborúhoz, de egyelőre úgy tűnik, az Európai Bizottság a harc helyett a bizniszeléssel próbálkozik.
A védelmi kiadásokra többet szánt volna a kormány, ha Donald Trump veszít az amerikai elnökválasztáson. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé kellő óvatosság mellett az új lehetőségek költségvetése.
A nemzetgazdasági miniszter egy semmiféle rangsort megjeleníteni nem kívánó, csak „néhány” országot ábrázoló grafikonra hivatkozva állítja, hogy a magyarok vagyona nőtt a 8. legnagyobb mértékben 2008 óta. Az élen egyébként Törökország áll 17-szeres vagyongyarapodással, a „lista” végén pedig az Arab Emírségek alig 40 százalékos növekedéssel.
A kormány rövid átfutási idővel és jelentősen emeli az üzemanyag-kereskedők energiahatékonysági kötelezettségét. Technikailag nincs szó visszamenőleges adóemelésről, a kis benzinkutaknál ez mégis visszamenőleges közteheremelésként csapódik le. Az intézkedés a nagy kútláncok költségeit is növeli. Ennek alapesetben áremelést kellene okoznia, de egyelőre nem világos, mekkorát. És ott van Nagy Márton, a kormány árcsökkentésért felelős minisztere.
Az állam keveset, de nagyon drágán fogyaszt idén, ez felfújja a számszerű GDP-t, így válik lehetővé a 4,5 százalékos hiánycél tartása és egy hangyányi államadósság-csökkentés. Reálértéken a gazdaság mindössze 0,8 százalékkal nő. Az Orbán-kormány a következő évekre nagyon nagy spórolást ígért Brüsszelnek a túlzottdeficit-eljárásban.
Sok régi bérleti szerződés fut ki az irodapiacon, a hibrid munkarendre átállt cégeknek kevesebb hely kell. Zavart okoznak az állami célra fideszes vállalkozók árnyékában épülő nagy projektek és a bizonytalanság.