Az ország leggazdagabb embere a bankvezetésbe nem szól bele, de a felesége karácsony első napján már beengedi a konyhába, és Londonba is elmehetnek magángéppel. Az országgyűlés elfogadta a 2025-ös költségvetést és megszavazta a Pénzügyminisztérium megszüntetését. Varga Mihály búcsúzóul még megtrükközte az államadósságcsökkentést. <strong>Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.</strong>
A pénzügyminiszter nem teszi le a lantot. A Költségvetési Tanács szerint Varga utolsó büdzséje kockázatos, a parlament kormánypárti többsége azért csont nélkül megszavazta.
Változott a költségvetés az országgyűlési végszavazás előtt, bekerült a tanárok és a bírók béremelése, a külképviseleti dolgozók illetményét dollárizálták, Lázár János pedig felső korlát nélkül finanszírozhatja a buszos tömegközlekedést. Maradt a Pénzügyminisztérium, pedig január 1-én már nem lesz. És maradtak az egyre irreálisabb gazdasági előfeltevések.
Az ÁKK a kincstári számla terhére államadósságot vásárolt vissza a jegybanktól. Ez voltaképpen nem több könyvelési trükknél, de ahogy arra a Pénzügyminisztérium is utal, fontos, hogy az év utolsó napjára sikerüljön csökkenő államadósság-mutatót összehozni.
Az MBH elnök-vezérigazgatója nem repes az örömtől, hogy több százmilliárd forint adót kell befizetniük, de a gazdaságpolitikai érdek előbbre való, a tulajdonosok pedig türelmesek. Mészáros Lőrinccel szokott találkozni, szerinte a tulajdonos nem szól bele semmibe.
Egy intézkedést – ami nem is kormányzati intézkedés – kétszer számoltak bele a 10+1-es listába. A gazdasági minisztérium szerint az is intézkedés, hogy egy ötlet „kidolgozása került elő”.
Az Országgyűlés úgy szavazza meg a büdzsét, hogy abban szerepel a Pénzügyminisztérium fejezete. Ám a tárca január 1-én már nem fog létezni. Valószínű, hogy a kormány rögtön az országgyűlési elfogadása után rendelettel módosítja a költségvetést.
Lázár János miniszter olyan beruházásokat is kvázi bejelent, amelyek évek óta tervezettek, benne vannak a sztrádakoncessziós szerződésben. Ezzel együtt a kormány sok új projektre készül – miközben az eredeti érv a 35 éves koncessziós struktúra mellett az volt, hogy az államnak nincs pénze a szükséges beruházásokra. A koncessziós társaság szerint mindig folyamatosan dolgoznak az épp zajló felújításokon, az ütemezéseket az állam hagyja jóvá, ha valamivel megcsúsznak, pénztől esnek el.
Az MNB számításai szerint a kormány túltervezte az adóbevételeket jövőre, de a kiadások is kisebbek lesznek, mint amivel a kabinet tervez. Az adóváltozások 264 milliárd forint pluszbevételt jelentenek, azzal együtt, hogy emelkedik a családi adókedvezmény. Idén jó eséllyel nő az államadósság, de jövőre a kormány által vártnál jobban csökkenhet.
Évekig a fix ár volt a politika legfőbb érve a Roszatom megbízása mellett, most viszont már nem az a kérdés, hogy drágább lesz-e az új erőmű, hanem az, hogy mennyivel. Vagy inkább hányszorosával. A moszkvai ajándékpénz elfogyott, az orosz partner ceruzája alighanem vastagon fog majd, amikor az áremelés mértékéről egyeztetnek. És még a műszaki tartalom is megváltozhat, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával.
Az alapkamatot aligha csökkenti, de a kormánykritikus kommunikációt biztosan lecsavarja majd az új MNB-elnök. Nagy Márton nehéz időszakban marad ellensúly nélkül a kormányban.
A bitcoin álomhatárt tört át, de valójában az árfolyam még mindig rendkívül ingadozó, a jövőt jósolni szinte lehetetlen. Bitcoinba vagy bitcoinalapú eszközökbe fektetni Magyarországról sem nehéz, az óvatosság azonban indokolt.