Márciusban már kisebb lesz az infláció, mint a februári 5,6 százalékos csúcs, de csak lassan mérséklődik, 2026 elején csökkenhet 4 százalékra, 2026 végén közelítheti meg a 3 százalékot. A jegybank monetáris politikája az elnökváltással szinte egy jottányit sem változott.
Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
Bár a települési önkormányzatok nem kérték, és szükségük sincs erre, a kormány az ingatlan-adásvételek korlátozhatóságával biztosítaná „önvédelmi” képességüket. A Fidesz 15 éve rombolja az önkormányzatiságot, a jogkörök és források visszaadása nincs terítéken.
A jegybank a monetáris politikában Varga Mihály alatt sem térhet le a Matolcsy György idején taposott útról. A kommunikációban várhatóak változások. Rögtön kérdés, hogy a korábban kritikusan elemző jegybank mit és hogyan mond a romló gazdasági kilátásokról; az Orbán-kormány költségvetési lazításairól; a minimum kérdéses, illetve inflációnövelő intézkedéseiről, mint az árréssapka, a nyugdíjasok áfa-visszatérítése és a gyerekes nők adó-visszatérítése.
A forint erősödése 422 milliárd forinttal szépítette a devizaadósság értékét, az államadósság így csak 2 ezer milliárd forinttal nőtt két hónap alatt. A(z inflációkövető) állampapírok hozamfizetései elvittek közel ezer milliárd forintot, a 13. havi nyugdíj közel 500 milliárd forintot. Február végére összejött az éves hiányterv 40 százaléka, de a cél teljesíthető lehet, az adóbevételek (pl. áfa, jövedéki adók, szja, illetékek) szépen folynak be.
Négyszeresen stophét volt Magyarországon: a Pridestop mellett a kormány bevezette az árréstopot, beleállt a készpénzforgalom támogatásába (bankkártyastop), az Állami Számvevőszék jelentése nyomán pedig elindult a Matolcsystop.
Az EU valóban többet költött 2022 óta orosz energiahordozókra, mint Ukrajna támogatására. És ebben nincsenek benne például az orosz olajból finomított indiai termékek. Az indiai olajtermékexport negyede Európába, 10 százaléka az USA-ba ment 2023-ban.
Elindult hétfőn a kormány legújabb gazdaságpolitikai innovációja, az árréssapka, amelytől az árak visszafogását várják a döntéshozók, bár azt maga Nagy Márton is elismerte, az intézkedés aligha fogja érdemben csökkenteni az inflációt. És nem is ez a legnagyobb baj vele: végigvettük a fogyasztói bizalomtól a forintárfolyamig miért többet árt, mint használ az árrésstop.
Bár a határon túli magyarok népszavazásokon és országgyűlési választásokon voksolhatnak, az Ukrajna EU-tagságáról tartott „véleménynyilvánító” „szavazáson” nem osztanak nekik „szavazólapot”.
A miniszter szerint igazságtalan, ha a kormány ugyanakkora százalékos mértékben emeli a magas jövedelmeket, mint az alacsony jövedelmeket. Igazságosabb, ha a kormány egyenlően segít mindenkit.
A négygyerekes nők szja-mentessége minden külföldire is vonatkozik, feltéve, hogy az illetőnek van (volt) elég családipótlék-jogosultsága. Családi pótlékot azonban csak azok a külföldek kaphatnak, akik huzamos ideig itt élnek, gyerekkel együtt. Alapesetben ugyanez lesz a szabály a két- és háromgyerekesek esetében. A megduplázódó családi adókedvezményből a Fidesz épp idén év elején zárta ki az EGT-n kívülről érkezetteket, tehát a vendégmunkások többségét.
Az árrés nem egyenlő a nyereséggel, a boltok abból fedezik a költségeiket, beleértve a kormányzati különadót. Az olcsóbb, saját márkás termékeken nincs nagy árrés, a hamarosan érkező 10 százalékos sapka a drágább, márkás termékeket érinti majd elsősorban – amelyeket nyilván azok vásárolnak, akik megengedhetik maguknak. Nagy Márton miniszter szerint az árréssapka 2 százalékponttal szépíti majd az élelmiszer-inflációs statisztikát.